Az első pár hetemben elképzelhetetlennek tartottam, hogy én még egyszer vissza akarjak menni, és még egy szerződést le akarjak húzni egy hajón.
Nem segített a helyzetemen az sem, hogy a hölgy, aki betanított engem az adott munkakörre, eszméletlenül barátságtalan és lenéző volt velem.
Állandóan azt hangoztatta, hogy teljesen alkalmatlan vagyok a munkára, és a hátam mögött is rendszeresen kibeszélt. A magány mellé így hamar a kirekesztettség érzése is társult.
Aztán jött egy olyan lehetőség, ami mindent megváltoztatott…
Mivel a hajózást a Covid idején kezdtem el, gyakoriak voltak a kikötői korlátozások. Egy ilyen helyzet miatt a nő, aki betanított, és éppen hazautazott volna, nem tudta elhagyni a hajót. Mivel két Night Stewardessre nem volt szükség, felajánlották, hogy különböző részlegeken tanulhatok be.
Soha azelőtt nem volt senkinek ilyenre lehetősége a hajón tartózkodó személyek közül. Így egy olyan vissza nem térő lehetőséget kaptam, amit nem utasítottam vissza. Minden nap vagy éppen minden másnap egy más szerepbe bújtam két héten át. Alkalmam adódott butlerként tevékenykedni a hajó luxus suitjeiben. Kipróbálhattam a felszolgálást a hajó különböző éttermeiben, emellett recepciós feladatokba is betekintést kaptam, a Shore Excursions részlegén is kipróbálhattam magam, illetve a Print Shopban is volt lehetőségem picit tevékenykedni.
Néha a legjobb dolgok azokból a helyzetekből születnek, amelyeket elsőre a legnagyobb problémának látunk…
Ez a két hét nemcsak szakmailag volt különleges élmény, hanem arra is lehetőséget adott, hogy megismerjem az embereket, új barátokat szerezzek és a hajó minden zegzugát felfedezzem.
Azt gondolom, az ilyen helyzetek mutatják meg azt, hogy sokszor a legrosszabb és legkilátástalanabb pillanatainkban kapunk olyan lehetőségeket, amik az egész nézőpontunkat képesek megváltoztatni. Természetesen egyik szakmába sem tudtam így igazán mélyen beleásni magam, de számomra nem is ez volt a lényeg.
Majd a pár hét leteltével minden visszatért munka szempontjából a régi kerékvágásba. A nő, aki betanított, elhagyta a hajót, és én visszatértem az éjszakai műszakba.
Azonban a hozzáállásom egyszer és mindenkorra megváltozott. Már nem az volt az egyetlen célom, hogy túléljem a szerződésemet, hanem igazán élveztem a hajón töltött időmet is.
Visszatekintve pontosan ez a két hét volt az, aminek köszönhetően később újra és újra visszatértem a hajóra.
Cap Malheureux, MRU — 2021.
Black River Gorges N.P., MRU — 2021.
Chamarel Seven Colored Earth Geopark, MRU — 2021.
Következő történet →
Leave a Reply